Quantcast
Channel: Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központ » Programok
Viewing all articles
Browse latest Browse all 10

Ilyen volt: Legszebb szimfonikus tételek – előadás a Petőfi Könyvtárban

0
0

2012. október 2-án újra vendégünk volt Bócz Sándor zenetörténész, aki ez alkalommal a Legszebb szimfonikus tételekből idézett föl néhányat az előadásai iránt érdeklődő törzsközönségének, és azoknak, akiknek most lehetett részük először a felemelő élményben, hiszen a szokottnál is többen gyűltek össze a Petőfi Sándor Könyvtárban ezen a délelőttön.

A rendezvényen készült képek

További fotókért kattintson a képre!

A zenét többnyire hallgatjuk, befogadjuk, élvezzük, de olykor nem árt egy kis zenetörténeti áttekintés, megtudni egy-egy mű keletkezésének hátterét, főleg, ha az olyan élvezetes formában történik, ahogy azt már Bócz Sándor tolmácsolásában megszokhattuk. A sorozat látogatottsága is igazolja, hogy erre van igény, a zenei témák pedig szerencsére kimeríthetetlenek.

Már a cím is jelzi, ezúttal egy hosszabb időtartományról esik szó, hosszabb zenei betétekkel, hiszen a tételekből nehéz lenne kiragadni egy rövidke részletet.

A rokokó rövid korszaka után Mannheim városában kirajzolódik egy új zenei irányzat, teljesen újraszervezik a szimfonikus zenekart, megváltoznak az alaphangszerek, melyeknek léteztek ugyan elődjeik, de hangzásban tisztábbak lesznek, tökéletesednek.
Kibontakozik a klasszicizmus kora, mely a francia forradalom után visszatükrözte annak ésszerű rendjét és visszanyúlt egészen az ókori kultúráig. Három jelentős mestere van: Haydn, Mozart és Beethoven.

„A zene feladatát immár nem a beszélgetés, hanem éppen a Kimondhatatlan megnyilvánításában jelölték meg, s mivel erre egyedül a zene képes, így a hangszeres muzsikában és mindenekelőtt a szimfóniában egyenesen a zene szellemének beteljesedését látták.”

Bepillantást kaptunk Haydn életének egyes részleteibe, milyen korán – akárcsak Mozartnak – már öt évesen megnyilvánult zene iránti tehetsége és hogyan vezetett az Esterházy-udvarig. Felhangzott az Üstdob szimfónia, a London szimfónia és a Búcsú szimfónia egy-egy tétele, és megismerkedtünk születésük történetével.
Szerzeményei komponálásakor törekedett a legnagyobb tökéletességre, amikor a mű úgy épül föl, mint egy katedrális és a zenének még a legkisebb részleteit is a szabályosság jellemzi.

Ebből a szabályosságból a kor következő képviselője, Mozart már engedett, de önálló szimfonikus alkotásait eredeti tartalommal töltötte meg, mégis mindig nagy hatással voltak egymásra. Egyik méltán legszebb, G-moll szimfóniájában mélyülhetett el a közönség.

Beethoven műveiben a kiteljesedés valósul meg, a szeretet, az öröm, a természet iránti tisztelet. Ízelítőt kaphatott a hallgatóság híres Eroica és Pastoral szimfóniájából, valamint az Egmont nyitányból.

Természetesen nem maradhatott ki a sorból Schumann, Schubert, Mendelssohn és Beethoven formai követője, Brahms sem. Mindegyikük zenéjéből élvezhettünk egy-egy híres darabot.
A zenekedvelők örömére elhangzott Berlioz Fantasztikus szimfóniájának is egy tétele, mely zenemű különösen nagy zenekar számára íródott, nem véletlenül tartották Berliozt a hangszerelés mesterének.

Bócz Sándor, mondandóját mindig fűszerezi érdekességekkel is, ez alkalommal többek közt elmesélte, hogy Amerikában végeztek egy felmérést, hogy ki a legnépszerűbb zeneszerző a világon és Csajkovszkij került ki belőle győztesen, melynek magyarázata hihetetlen dallamérzékenysége és gyönyörűen megkomponált művei.

A zenebarátok Dvorzsák Újvilág szimfóniájának dallamaival fülükben távoztak.

November 6-án újra találkozunk, amikor zenetörténészünk könnyedebb műfajjal kedveskedik Magyar daljátékok és operettek címmel.

Szeretettel várjuk régi és új vendégeinket a Petőfi Sándor Könyvtárba!

Radeczki Zsuzsa


Viewing all articles
Browse latest Browse all 10

Latest Images